ÁAK tájékoztatás

Álatlános tudnivalók

Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezet működéséről és az Állami Alkalmazáskatalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) teremti meg azt a szabályozási környezetet, amely biztosítja, hogy a jövőben az állami célú alkalmazásfejlesztések, az erre a célra létrehozott egységes
állami követelmények mentén, szabályozott módszertan szerint működő fejlesztői környezetben valósuljanak meg, minden érintett szereplő számára hozzáférhetően.

Regisztrációval és ősfeltöltéssel kapcsolatos tudnivalók
A Rendelet hatálya a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által kezdeményezett, a közfeladatok ellátása, támogatása vagy kiszolgálása érdekében szükséges, valamint az adott közfeladat ellátásához közvetetten kapcsolódó, a közfeladat ellátását nem önállóan biztosító, de azt közvetve támogató informatikai alkalmazás-fejlesztésekre és alkalmazás-továbbfejlesztésekre terjed ki.

Mely alkalmazásokat szükséges feltölteni az ÁAK-ba?

Olyan alkalmazásokat, amelyek „az állam működése, a közfeladatok ellátásának támogatása érdekében egy jól körülhatárolható feladat vagy feladatcsoport kezelésére, elvégzésére létrehozott szoftverek, szoftverrendszerek – ide nem értve a nem egyedi dobozos szoftvereket –, és amelyek a felhasználókkal, más alkalmazásokkal tartanak kapcsolatot, ennek keretében adatokat, információkat gyűjtenek, feldolgoznak, szolgáltatnak.”

Szükséges feltölteni az ÁAK-ba (és ennek érdekében az alkalmazásgazda szervezetnek regisztrálnia kell):

Fel kell tölteni tehát, az:

• állami célra, saját erőből fejlesztett alkalmazásokat;
• állami célra, saját megrendelés útján, külső beszállítóval fejlesztetett alkalmazásokat, amelyek az állam tulajdonába kerültek (forráskód állami tulajdonban van);
• állami célra megvásárolt, teljes körűen az állami szervezet tulajdonába került (tehát nem licenc díj ellenében használt) az állam által bármikor szabadon továbbfejleszthető és továbbadható alkalmazásokat;
• állami célra fejlesztett, de nem állami tulajdonú fejlesztő cég szellemi tulajdonában lévő olyan alkalmazásokat, amelyeket a kormány irányítása alá tartozó szervezet használ, működtet (ez esetben a forráskód nincs állami tulajdonban, de az államigazgatásban használják az alkalmazást, akár több példányban is).
• nyílt forráskódú szoftverből állami feladatellátás céljából és ehhez igazodó funkcionalitással továbbfejlesztett, így már egyedi alkalmazásokat.

Fel kell tölteni minden olyan – állami feladatellátás céljából fejlesztett és ehhez igazodó funkcionalitású – alkalmazást, amelynek fenntartására, működtetésére a költségvetési szerv vagy 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság központi költségvetési forrást vesz igénybe – függetlenül attól, hogy az alkalmazás fejlesztése milyen forrásból történt.
A Rendelet 26.§ (4) bekezdése szerint az ősfeltöltést követően az ÁAK-ban szereplő alkalmazásokon kívüli egyéb – állami feladatellátás céljára fejlesztett – alkalmazások 2019. április 1-jét követően közfeladat ellátásának támogatására nem vehetők igénybe, azok üzemeltetésére vagy továbbfejlesztésére állami vagy európai uniós támogatásból származó költségvetési forrás nem
használható fel.

Mely alkalmazásokat NEM szükséges feltölteni az ÁAK-ba?
Nem kell felölteni az ÁAK-ba:

• általában a kiskereskedelemben kapható piaci szoftvereket, ún. „dobozos szoftvereket”, (pl. Microsoft Office programok);
• a kiskereskedelemben is kapható, nem állami célra fejlesztett (tehát nem egyedi), licenc köteles
• szoftvereket (ez lehet akár örökös licenc, havi, vagy éves díjú is);
• piaci operációs rendszereket (pl. MS Windows, Linux disztribúciók, stb.) és piaci adatbázis-kezelő szoftvereket (pl. Oracle, MS SQL, stb.); ezen termékeket nem kell tehát felölteni önálló tételként, azonban az általuk érintett alkalmazások megfelelő műszaki tulajdonságaként/attribútumaként igen (az ÁAK érintett űrlapján)
• nem állami célra fejlesztett, ingyenesen használható, nem licenc köteles, de szerzői jog által védett szoftvereket („freeware”);
• nyílt forráskódú (ún. „Open Source”), nem állami célra fejlesztett, ill. az állami felhasználás érdekében nem módosított szoftvereket (pl. Open Office);
• ingyenesen, de csak korlátozott mértékben használható szoftvereket („shareware”).